Még mindig csak a két viszonylag kicsi kert van nézhető állapotban, pedig a nagy kertben is történnek dolgok.
Még az eső előtt készült ez.
Ragyogó kékség, sorakozó vetemények, apróra nyírt kissé száraz fű, és a fehérre letaposott kisút a kert közepén. Na az most már fekete. Akkora eső esett, hogy az eredeti kis kertünkben a 200 literes esővízhordó tele lett vízzel.
Ez az öregek kertje, közepén én a négy fej salátával. Megehettük volna ma is a rántott karfiolhoz, de mivel cseresznyebefőttre vágytam, inkább megmarad holnapra.
Mindjárt kivirágzik a mák. Remélem, ez is szép hófehér virágú lesz.
A borsóvirágok mind fehérek az idén, és látjátok, van már lapos hüvely.
Hagyma, mák borsó, ez a kert is rendezett, bár a másik szebb. Holnap ide kell jönni kapálni, ha azt akarjuk, hogy legyen valami.
Ez már megint az a kert, ahol a csirkék vannak. A gondos gazda egész délután a krumplit töltögette, mondván esett az eső, a friss töltés megtartja a nedvességet a krumpli gyökere körül. Legyen úgy.
Nézzétek meg más szögből is, milyen szép.
Közben én süteményt sütök, és ki kellett mennem, kivenni egy tepsirevalót a sütőből. azt kérdezi édesanyám, hogy vendéget várok-e. Nem, hanem egy újfajta sütit akarok kipróbálni, ami teljesen eltér azoktól, amilyeneket sütni szoktam. Kíváncsi vagyok, milyen lesz.
Utolsó kommentek