Hiába minden, nem lehet ma mákot vetni. A nagy kertbe bementem, és jeges volt a föld teteje. amit jó tudni, mert akkor nem szívózom a korai vetéssel ott. Meg ha fagyzugos a hely, akkor várni kell minden kényes dologgal a "fagyosszentek" elmúlásáig.

De legalább megnéztem, hogy hogyan teleltek a vetéseim. Hát a gaz telelt legjobban, ha már rá lehet majd menni, kapálással kell kezdeni.

Kikelt az ősszel vetett borsó.

Ugyan, csak nézelődik, hogy mit is keres itt, ebben a hideg világban, de gondolom én, majd erőre kap. Mindenesetre, most először vetettem ősszel borsót, és fogalmam sem volt, hogy kikel-e, vagy sem. Kikelt.

A téli vajfej salátapalánták is vidáman megvannak. Érdekes, hogy a jégsaláta-palánták közül az aprók, amelyeket sorba kiültettem, mind megvannak, a nagyok, ahonnan szétültettem őket, mind kipusztultak. A nagy vajfejek vidáman megvannak, mármint az eredeti sor, ahová vetettem őket, és ahonnan a palántákat szétültettem. De a pásztortáska is vidáman mosolyog. De csak addig, amíg rá lehet menni.

Ez egy kissé ferdére sikerült. A fokhagyma levele nyilván kilógott a hóból, és megcsípte a fagy, de ez nem baj. Jól telelt. A gaz még jobban.

És itt a lényeg. Az eper. Novemberben megkapáltuk, kihordtuk belőle a gazt, és mégis. Ott virít közte. De nem gond, az a fontos, hogy az összes eperpalánta megvan.

Miután rájöttünk, hogy az első elképzelhető dolog a kapálás lesz, sőt, azokon a helyeken, ahol nincs semmi vetve, gyomirtóznunk kell még rotálás előtt, átmentünk a másik kertbe.

Ott már várt bennünket Csoki, az öregek kutyája. Megállt, hogy le tudjam fényképezni, de csak azért, mert már megkapta a csontadagját. Pontosan tudja, mikor fordulunk be az utcába, és már a kapuban ugrál, mert ritka alkalom az, amikor nem jut neki valami.

Ebben a kertben nincs fagy, csak éppen nyakig ér a sár, úgyhogy várni kell.

Pedig a kert is arra vár, hogy valaki dolgozzon már benne. Az öregeket nem is említve, mert szeretik, ha ott vagyunk, úgyse mennek sehová, ha ott vagyunk, legalább van kihez szólni.

Azért nem adom fel a reményt, lesz az idén is tavasz, sőt nyár is, dolgozhatunk még annyit, amennyit akarunk.