Ne gondoljátok, hogy a múltkori poszt óta nem csináltunk semmit. Pont ellenkezőleg! Annyira belemerültünk a munkába, hogy ki sem látszunk belőle.

A nagyobbik ajtaja is kész van, igen sok munka volt vele, mert anno teleragasztotta valami chipseszacskóban található pokemon-matricákkal. És persze tussal lefestette. Várjatok, azt hiszem van róla kép, akkor mégis lesz ebben a posztban is kép!

Igaz, el van fordítva, de már csak akkor vettem észre, amikor betettem. Bocsi.

Itt meg az örökbecsű írás, ami most már nem látszik máshol, csak itt.

Tehát, az ajtók nagyja munkája kész van, a maradék, a szobaajtó és a spájzajtó nem igényel ekkora előkészítést, a következő rázós terep az ablakok festése lesz.

A kertben közben elültetődött még egypár eperpalánta, most kétszázan vannak. Az első krumplivetést megnéztük, van alatta újkrumpli, szedtünk is olyan két kilót, és a vasárnapi ebéd már abból készült. Finom.

Megjött nagyobbikunk egy fél napra, éééééééés, kijött a kertbe.

Tüsszögött, köhögött, folyt a könnye, stb, mert kijött székesfővárosunk tiszta levegőjéből a galád vidéki levegőre és rögtön megártott neki. Le is fényképeztem, mint ritkaságot, amint a retekkel pózol, de összekötő-kábel nuku, ezért meg kell várnom, míg emailben elküldi a képeket. Tehát az új kertben van a. csípős retek, b. újkrumpli, c. paprikaízű paprika, d. tök, ami elég gyenge ahhoz, hogy rántani lehessen, e. apró uborka, f. paradicsom

Sajnos, az a két szem jég, ami pár napja esett, tönkreverte a dinnyém levelét. Az uborkáét is, de az mára már kiheverte. A dinnye meg nem tudom, hogy összeszedi-e magát. Remélem, igen.