és valószínűleg még egész héten, mert ugyan G.G. ma is akart szedni, de a jó öreg időjárás közbeszólt. Mivel a krumpli nem béka, megvárjuk, amíg valamennyit szikkad a föld. Mondjuk szerdáig.

Ez az a híres-nevezetes Sarpo Mira krumpli. Tényleg szárazságtűrő. Ez az egyetlen fajta, ami jó lett. A többi mind nyöszös volt.

Precíziós szakmunka. Nem lehet ám csak úgy hűbelebalázs módjára.

G.G. jobb válla felett nézzétek a távolban, az út másik oldalán lévő birtokot. Arra alkuszom most éppen. Igazán jó lenne, mert pont kéznél van. Nagy benne a gaz, de ebben is az volt.

Az én vállam fölött nincs mit nézni. Kis fehér, nagy fehér, kis piros, nagy piros, mármint a krumpli, mert szétválogatva jobban fogy.

Lola segít, nehogy összekeverjem. Pedig de.

Az egyéb munkák is folytatódnak.

Látjátok, milyen szép a szegély?