Képzeljétek, ma egész napos műszakot tartottunk a kertben, és végig bírtam, sőt nem is nagyon fáradtam el. Elfáradtam, persze, de nem úgy, mint a kutya.

Ez az egész azért érdekes, mert, aki tudja, tudja, az ősszel el volt törve a lábam, és volt karácsony majdnem, mire lekerült róla a gipsz. Gondolhatjátok, milyen fizikai állapotban voltam, mire a tavasz elkezdődött! De hála a folyamatos kerti konditornának, már ennyire erős vagyok. Mondtam is Lacinak, ha hazaérünk, megverem, de kinevetett. (Teljesen jogosan. Mert nem vagyok verekedős.)

Szóval, reggel kitrappoltunk a kertbe, és mivel akármit csinálunk, sem tudjuk az egész kertet beművelni, az üresen maradó részt lefújtuk gyomirtóval. Kertészeti gyomirtóval, ami a gaz kikelését akadályozza, nem a zöld növényre hat, mielőtt még a szívetekhez kapnátok. Én csináltam.

Közben Laci hozzákezdett a kukoricát és a krumplit kapálni, hogy pár nap múlva fel lehessen tölteni az egészet. Amikor végeztem, én is csatlakoztam hozzá, így fél tizenegyre kész is voltunk. Akkor elvágtattunk a Stihl boltba a pöpec fűkaszához damilt venni. Jó drága volt, 88 méter 4500 Ft, de ennyivel a jövő évet is körbevágjuk, és még marad is. Aztán haza, ebédelni. Főzni nem kellett, tegnapról maradt borsópaprikás (csirkemájjal, nyami, nyami), csak belapátolni, és máris mehettünk vissza, hogy folytassuk, ahol abbahagytuk.

Laci felszerelte a motoros kapára az ekét, hogy meghúzhassa a sort a maradék krumplinak, és elvetettünk még négy sor krumplit. Ezzel a géppel ilyent nem csináltunk még, szenvedett is vele, mint kutya a kútban. De a fizikai munka tényleg serkenti az agyműködést, az utolsó fordulónál rájött, hogyan kellett volna az elejétől csinálni. Ami nagyon hasznos, mert ezzel az ekével kell majd feltölteni a krumplikat, illetve, majd az epernek megcsinálni a bakhátat augusztusban.

Mindenesetre, jó görbék lettek a sorok, de a krumplik nem bánják, mire meg az eperre kerül a sor, már jól begyakorolja, hogy kell. Nagyjából ezek voltak a mai dolgok, persze volt közte még egypár apróság, elkészítettük a fű helyét, holnap csak vetni kell, kikaróztuk a paradicsomot, már virágzik, és az út szélére ültettem kukacvirágot, hogy legyen. Aztán átmentünk a másik kertbe és megállapítottuk, hogy bár feljebb van, sokkal vizesebb. Szedtünk egy kis babot levesnek, meg hozzávaló zöldséget, és holnap ott fogjuk kezdeni a műszakot. Közben a füvet is kellene vágni a háznál és a birtokon is, majd meglátjuk, mi lesz belőle. Laci jövő héten délelőttös, nem lehet sokáig bohóckodni, mert nem tud felkelni.

És a képek:

Kémiai hadművelet:

Kapálás, oda – vissza: