Megy minden a maga megszokott augusztusi rendjében. Szedjük a krumplit, és bár mérgelődünk vele, mert kevés van alatta, és nem is valami nagy, de igen jóízű. Mostanában hajában főtt krumplit reggelizem, mert a kenyér valahogy nem fekszik, és minden egyes alkalommal megállapítom, hogy a jó krumpli jó, nem kell hozzá semmi, csak egy pici só.

A kaktuszok kivirágoztak, egyik a másik után. Ezek a fehér virágúak.

Ez meg a mellette lévő.

Kár, hogy csak egy éjszakát virágoztak. Remélem, nyílnak még, és amikor hűvös van, kitart a következő nap is a virágja. De illata csak az első éjszaka van. Bódító, erős, fűszeres.

Amália minden káoszt szeret. Azt is, amikor mosok, és csak leszedem a ruhákat a szárítóról. Azt élvezi legjobban, hogy az asztalon megy a ventillátor.

Nőnek a sárgadinnyéim. Úgy látom, a Viperás egyik része kiváló dinnyeföld, illetve eperföld lehetne, de nem lesz, mert jövőre nem hosszabbítunk szerződést.

További dinnyék.

Sőt, még további dinnyék. Rengeteg lesz, már a hét végén jut belőlük piacra is, de az igazi szám a hógolyó dinnye, ami elviekben karácsonyig is eláll, feltéve, ha pincében tárolódik. Na majd meglátjuk. Tudtátok, hogy négy hónap múlva karácsony? Belém is hétfőn hasított eme felismerés, és el is kezdtem készülődni. Készülődjetek ti is. :-)