Ő, azaz I. György, a baromfiudvar leendő királya. Azonban még most csak megszeppent Gyurika. Ráadásul ingyen kaptuk, mert a másik kertszomszéd tyúkokat és libákat szoktuk zölddel etetni.

Amikor még úgy nézett ki, minden rendben lesz.

De aztán jöttek a vérfeminista csirkék, és elkezdték szegényt csipkedni. Sőt, egymással is verekedni kezdtek, igazi mindenki mindenki ellen volt. Az lett a vége, hogy Gyurika bebújt a sarokba az ól mellé, mire jöttünk, hogy bezárjuk őket. A tyúkok az egyik ólba lettek terelve, a kiskakas a másikba, így nem tudják bántani éjszaka. Holnap reggel meg a kiskakast engedem ki először, adok neki enni a tyúkudvar másik részébe, ahol külön lehet ezektől a hárpiáktól. Majd csak megbátorodik.

Azért a nagy kertben is folyik a munka. Például töltődik a krumpli.

Én a borsóból szedem kifelé a nagy gazt. Fene látott ilyen borsót. Az egyik része virágzik, a másik most kel. Ezért nem lehetett megkapálni idejében, ezért verte fel a gaz. Most, hogy esett az eső, ki lehet húzkodni úgy, hogy a borsó bent maradjon. Remélem kedden tudom folytatni, mert holnap nagyon nem érek rá.

Csak, hogy lássátok az arányokat. Van még mit csinálni, bőven.