A hideg október után meleg novemberi napok következnek. Egész hétre langyos, sőt meleg időt ígérnek, ezért elmentünk megkapálni az epret, nehogy úgy ellepje a gaz, hogy ki sem tudjuk kotorni belőle. És nézzétek, virágzik az eper!

Itt egy szorgos munkás, aki fél percenként kérdezte, hogy muszáj-e ezt neki csinálni. Mondtam neki, hogy nem, de azért szépen kapálta az epret. Gaz, vagy palánta, néha mindegy volt.

Itt most éppen a fejét töri, hogy földhöz vágja-e a kapát, vagy csinálja-e tovább. Mondtam is neki, hogy nagyon legyengült azalatt a három hét alatt, hogy nem tudtunk a kertbe menni. Legyengült helyett majdnem azt írtam, hogy lepószkult, de azt mondjátok, hogy nem tudok magyarul, pedig de. :-)))))

Én a vett eprekből kapáltam a gazt, és össze is szedtem a vödörbe. A nemlétező tyúkok hogy örültek volna a több vödör gaznak!

Azért én csináltam ezeket, mert a tövétől is ki kellett szedni a gazt, és a hatvan forintos epreket kár lett volna kivágni.

Azért ilyen lett, mert először raktam bele a képeket, és utána írtam a szöveget.