Úgy döntöttünk, hogy kifestjük a lakást, és most fordítva kezdjük, mint máskor. Ugyanis eddig mindig a bejárat felől kezdtük, fürdőszoba, vécé, folyosó, konyha, étkező, és mire a mi szobánkra került volna a sor, már meguntuk az egészet, és lekentük fehérre. De az idén más a helyzet. A szobával kezdtük, és hogy stílusosak legyünk, zöldre festettük. Először gyári kevert festéket akartunk venni, valami pampafű nevű árnyalatot, de csak
Azért, hogy kertészkedés is legyen a napi programban, elmentem málnát szedni, majd krumplit is, mert mindent vittünk a gyerekeknek.
Vasárnap hajnalban indultunk a testvéremékhez a kapálógépért, mert ugye kisezer sor krumplit elültettünk kézzel amikor eszünkbe jutott, hogy nála van a kapálógép és nem használja semmire.
Én nem tudok Pesten vezetni, és a BAH csomópontig is csak vasárnap reggel, a lehető legkisebb forgalomban tudok bemenni, ezért a nagyobbik értem jött, lepakoltuk nála a cuccokat, összeszedtük a kisebbiket, aki nagyon álmos volt, és elindultunk… a medveparkba. Úgyis útba esik, és már régen akartunk. Nagyon szépek a medvék, és az egész hely nagyon hangulatos.
Persze azért vendégségbe is odaértünk, a gépet is elhoztuk, sőt kiscicát is göngyörgettünk. Akartak adni azt is, de Amália egy dúvad, még megfojtaná szegényt. Így hát mindent elintéztünk, visszacsorogtunk, aztán megint átvettem a kormányt és hazajöttünk. Itthon ki akartuk próbálni a gépet, hátha kegyes az Isten, és elindul, de nem. Elvittük egy szerelőhöz, kedd reggelre kész lesz, aztán hajrá, mert már tíz centis az apró gaz.
Valaki az esőt hiányolta. Volt benne részünk ma is, íme bizonyság macskahálón keresztül.
Utolsó kommentek