Ezer, sőt millió szerencsénk volt, hogy megjártuk Pestet hó nélkül. Hóban, főleg, ha esik, nem tudok vezetni. Káprázik a szemem, és összefolyik minden. Még rosszabb, ha sötét van, és esik a hó. Na, ha muszáj, azaz mentében kap el, akkor hazamegyek, de ne tudjátok meg, milyen kiborító. Viszont, ha nem muszáj, hóban nem indulok el. Remélem, azért még nem tartós a téli idő, és legalább novemberben tudunk még piacozni.

Na, ne gondoljátok, hogy nekünk van ilyen szép virágoskertünk. Nálunk a haszonnövényeké a terep, ez a díszkert a Kanegér kocsmához tartozik. (Mindenkinek tudom ajánlani, jó hely, és olcsó is.) :-)))))))

A rettenetes nagy hó. Kilitiben sokkal nagyobb volt, mint Siófokon, itt csak az autók tetején állt meg a hó. Hajnalok hajnalán én vittem le Lolát, de akkor még nem volt semmi. Később visszamásztam aludni, aztán amikor már tényleg felkeltünk, hét után, akkor láttam, hogy itt a tél. Jobb is, mert Lola nem állt át még a téli időszámításra, és hajnali háromkor jelezte, hogy muszáj levinni. Én meg csak felkapkodtam magamra valamit, és papucsban ballagtam utána.

Hogy jobban lássátok. :-)))))

Sőt, hogy még jobban, a kocsma tetején is hó van. :-)))))

Na, és ez a kert. Dióért mentünk le, mert kéne valamit sütni, és tegnap, amikor bepakoltunk, csak a hazamenetel járt a fejünkben. A múltkori szép tavaszias képet, és ezt a télit két nap választja el. Gondolom, most majd lehullanak a levelek, és lefagy a krumpli szára is, de a krumplit nem bántja, lesz a jövő hétre is piacoznivaló.