Úgy tűnik, az elmúlt napok munkája miatt túlpörögtem, és most, hogy lenne időm rá, nem tudok aludni. Mindegy, megírom az új bejegyzést, aztán meglátjuk, mi lesz.
Finom cseresznye a Viperásból.
Ugyanez a piacon.
Ez egy másik, ki tudja hányadik elhanyagolt birtok, ahová menni lehetne, itt ház is van, illetőleg pince-présház.
A tulajdonos mindent megtenne, hogy le legyen róla a gondja. Itt éppen lefelé jövök egy olyan lépcsőn, ahol jobb napjaimon fel sem mentem volna.
Ő az. Alul présház, pince, konyha, felül egy hatalmas szoba. Jól fel van építve, bár felújításra szorul.
A meggyfák a telekhatáron.
Az egész gyönyörű völgyben több az elhanyagolt birtok, mint a gondozott. Nem szörnyű ez?
Körtefa, és bokrok. Az egész birtokból, és a völgyből gyönyörű gondozott kis édenkertet lehetne csinálni. Illetve, biztos vagyok benne, hogy húsz évvel ezelőtt még az is volt, mint ahogy a falu is, ami mögött van. Pazar a kilátás a környező dombokra, friss a levegő, jó a föld, mi kell még? Az emberi erő és az akarat. Innen is kihaltak az öregek, a fiatalok pedig nem tudták átvenni, mert külföldön dolgoztak. A többi birtok mögött is, meghalt öreg, külföldi tulajdonos. Német/osztrák/holland, aki húsz évvel ezelőtt megvette, azóta be se tette a lábát. Benne az egész 20-21 századi történelem. :-(
Ez itt a másik irány.
Nem tudjuk elfogadni, különösen azért, mert hosszú a földút, ami oda vezet, és meg mert mi olyan helyet keresünk, ahol állatoknak is van hely. De nagyon elszomorító ilyen helyeket látni. Ez tőlünk a második falu határában van. De nem kéne ilyen messzire menni ilyen helyért, van kb egy fél kilométerre tőlünk, Siófok határában is.
Utolsó kommentek