hogy már szép, és jó dolgokat írhatok a blogba, de nem. Még mindig hideg van, pedig már mindjárt március közepe. A palántáim nőnek, növögetnek. Az egyik fajta káposztának már van egy igazi levele, a többi csak a sziklevelecskéit növeszti. Egy paprikám nem kelt még ki, de már kellene vetni a többit is. A paradicsomot az idén helyére akartam vetni, amit március 1 és 20 között lehet megejteni, hát maradt még az időnek egypár napja, hogy megemberelje magát.
Vettünk vetőkrumplit a sajátunkhoz, méghozzá Kleopátra nevűt, ami az egyik legkorábbi krumpli. Azonnal lehet vetni, ha az idő megembereli magát. Ennél csak egy korábbi fajta van, Luminella névre hallgat. Azt is akartam venni, de Kecskemétig kellett volna menni érte. Ezért is Sárbogárdig autóztunk. Valami miatt itt csak Desirée-t, Kondort és más későbbi fajtákat árulnak. Igaz, a fő-fő mezőgazda azt mondta, hogy csak a fehérhúsú krumpli a krumpli, a többi csak disznónak való. (A Kleopátra piros héjú, sárga húsú sütnivaló krumpli) De majd megírom hogyan tömte befelé májusban a sült parázs krumplit. Még szerencse, hogy két fülem van, és a hasonló építő megjegyzések megállás nélkül suhannak át a fejemen. :-)))))
A másik fajta az már olyan, amit ő is szeret. Laura. Piros héjú, fehér húsú, nagyszemű, főzve és sütve is finom. Persze, ott vannak a sajátjaink is, ami Rózsa, Desirée, és még három fajta, aminek elfelejtettük a nevét, és persze jól össze is kevertük a vetőkrumplikat. Nem baj, az lesz a siófoki vegyes. Higgyétek el, nemcsak a krumplibogarak fognak neki örülni.
Aztán vettem dughagymát is, 60 dekát, remélem, lesz belőle hatvan kiló. :-)))))
Van már hagymám duggatva az őszről, azt fogjuk enni majd nyáron, ez pedig marad betárolásra.
Holnap, ha nem ér vágásig a sár, akkor el szeretném vetni a maradék mákomat, egy kis sárgarépát, meg egy pár sor hagymát, aztán a március 15-és hétvégén, ha az időjárás-felelős is úgy akarja a borsót, meg ami még hátra van. Előre hallom, amint Laci azt mondja, ráérünk még, március végén se lesz későn, stb, stb. Minden évben lejátsszuk ezt a meccset, minden évben rájön, hogy nekem van igazam,és a következő évben kezdjük elölről. Ahol ő lakott fiatalkorában, kötött a talaj, és nincs szárazság áprilisban, ellentétben Siófokkal. Persze tavaly a szárazság című szó nem létezett, inkább a vízözön. Reméljük ez az év akkor lesz esős, és napos, amikor kell.
Utolsó kommentek